A pályaudvaron egy idős bácsi a feleségét várja. Amikor a nénike megérkezik, megölelik egymást:
– De jó, hogy végre megjöttél, úgy hiányoztál! – szól a bácsi.
– De jó, hogy végre látlak, olyan hosszú volt ez a két nap Nélküled! – válaszol a néni.
A közelben álldogáló fiú, aki a barátnőjét várja, meghatódik a jelenet láttán és odalép hozzájuk:
– Ne tessék haragudni, önök mióta házasok?
– Éppen ötven éve… – hangzik a válasz.
– Remélem mi is ilyenek leszünk ötven év múlva a kedvesemmel… – mosolyog a fiú.
A bácsi megfogja a vállát és azt mondja:
– Ne remélje, fiatalember! Inkább döntse el!
Ha Te is gyakran használod a remélem szót az életeddel, terveiddel, céljaiddal kapcsolatban, talán megérted, hogy a remény a legtöbb esetben kevés… Ne reméld, hogy magától jobb lesz az életed, hanem hozz döntést arról, hogy jobb lesz és tegyél is érte!
