Naptejellenes napimádó

Naptejellenes napimádó vagy? Én az vagyok. Napozom a melanoma ellen.

Szerintem nem vagyok teljesen őrült. Bár imádom a napsugarakat “belélegezni” a bőrömön át, délben azért árnyékba vonulok. A dél nekem kb. 10.30 -tól 15.00 óráig tart. A maradék időben naptej nélkül napozom Magyarországon. Idegenkedem a napellenes kencéktől, igyekszem kerülni őket.

A melanomának semmi köze a napozáshoz, leégni viszont nem szabad

Szendi Gábor egyik írása teljesen megnyugtatott hozzáállásomat illetően. Az általa felsorakoztatott tanulmányokból a következők derülnek ki.  Egyrészt: minél délebbre megyünk (mediterrán országok), annál ritkább a melanoma a helyi lakosok körében (!); pedig ha a napozás ártalmas, éppen az ellenkezőjét várnánk. Másrészt: akik foglalkozásuk miatt folyamatosan ki vannak téve a napnak, azoknál kisebb a melanoma kockázata az átlaghoz képest. A rendszeres napozás tehát véd a melanoma ellen, az alkalmi napozgatások és leégések viszont fokozzák a melanoma kockázatot. Nem a napozás maga okoz melanomát, hanem az ismételt leégések okozta bőrsérülések.
Allen J. Christophers “A melanomát nem a napsütés okozza” című tanulmányában kijelenti: a melanomának semmi köze a Naphoz. 1969 és 1990 között végzett 14 vizsgálatból 7 nem találta kapcsolatot a melanoma és a napozás közt, 5 védőfaktornak találta a napozást, s mindössze 2 talált kapcsolatot a napozás és a melanoma között.
Marianne Berwick és kollégái  528 melanomást újravizsgálva bizonyították, hogy a melanoma kialakulását követő napozással töltött idő arányában csökkent a halálozás.  A rendszeresen napozó melanomásoknak 60%-al volt jobb a túlélési esélye. Stefano Rosso és munkatársai 2008-ban 260 melanomás vizsgálatával megerősítették ezt az eredményt: akik sokat napoztak, azoknak 40%-ra csökkent a halálozási valószínűsége azon melanomásokhoz képest, akik nem szerettek napozni.

Bűntudatos melanomások

Myles Cockburn és munkatársai szerint  – mivel a közegészségügyi propagandában évtizedek óta nyomatják a napozás és melanoma közötti kapcsolatot -,  aki melanomát kapott, az bűntudatától hajtva elfogultan túlbecsüli múltbeli napozásait. Aki viszont nem lett melanomás,  az saját “helyes” (azaz a közegészségügyi propagandának megfelelő) napozási szokásainak tulajdonítja, ezért alulbecsüli a napon töltött átlagos időt.

Miért véd a napozás a melanoma ellen?

Ugyanazért, amiért véd a rákkal szemben is – írja Szendi Gábor.  Frank Longstaff Apperly amerikai patológus már 1941-ben leírta, hogy Északról Dél felé haladva egyre csökken a (nem bőr eredetű) rákos halálozások száma. Negyven évvel később a Garland-fivérek bizonyították, hogy Amerika északi államaiban a déli államokhoz képest kétszer gyakoribb a vastagbélrák halálozás. Ikuko Kato és munkatársai 1985-ben a hasnyálmirigy, gyomor, végbél, petefészek és epehólyag rák kapcsán mutatták ki az Észak-Dél irányú fordított kapcsolatot. Edward D. Gorham és a Garland testvérek 1990-es szovjet vizsgálata kimutatta, hogy a Szovjetunióban északon háromszor több a mellrákos eset, mint délen. Gary G. Schwartz és Barbara S. Hulka 1990-es elemzése pedig a prosztatarák kapcsán mutatta ki az Észak-Dél grádienst.

Nyáron is téli kabát és símaszk?

Totális védelem a nap ellen…

Miért kevesebb a daganatos elváltozás délen? A D vitamin miatt, mely az immunrendszert erősíti. Vagyis erősítené  – írja Szendi Gábor -,  ugyanis a lakosság gyakorlatilag szinte egész évben D vitaminhiányban szenved, hála a bölcs közegészségügyi programoknak, amelyek nyáron is a télikabátot és a símaszkot tekintik a legbiztonságosabb viseletnek.
A Garland testvérek 2006-os összefoglalója megerősítette az összefüggést a daganatos elváltozások (a vastagbélrák, mellrák, prosztatarák, petefészekrák) és a D vitamin hiánya között.

Tehát miért is véd a napozás a melanoma ellen? Mert a D vitamin véd a rák ellen

A melanoma-ellenes küzdelem teljes tévútra vitte a civilizált világot: nem csökkent, hanem nő a melanoma gyakorisága és mellette terjed a mellrák, prosztatarák, stb. Miért? Mert a nagy védekezésben népességszintűvé vált a D vitamin hiány.

Kenjünk valamit magunkra?  

A legjobb volna semmit – vélekedik Szendi Gábor.  A D vitamin szintézist ugyanis nem kell kivédeni, csak a leégés ellen kell védekezni: úgy, hogy fokozatosan szoktatjuk magunkat a naphoz.

Mi van a naptejekben?

Johan Westerdahl és munkatársai felfedezték, hogy Svédországban azoknak az ötven év alattiaknak, akik mindig használtak naptejet, több mint háromszoros kockázatuk volt a törzsön kialakuló melanomára, mint azoknak, akik soha nem használtak naptejet. Egy 2000-ben Lyonban tartott, a napozó krémek bőrrák ellenes hatását vizsgáló konferencia összefoglalója szerint 15 vizsgálatból 8 úgy találta, hogy a naptej használata akár 2,6-szeresére is növelheti a melanoma kockázatát, 4 hatástalannak, 3 pedig védőhatásúnak találta a napozószereket. A legnagyobb gond a naptejekkel, hogy legtöbbje csak az UVB ellen véd és átengedi a sokkal perzselőbb és mélyre hatolóbb UVA sugarakat. További probléma, hogy rengeteg naptej káros, mi több, rákkeltő anyagokat tartalmaz, vagy pedig a napfény hatására (!) lebomlik. Az Amerikában tevékenykedő független környezetvédő szervezet, az Environmental Working Group 785 forgalomban lévő napozószert vizsgált meg: ezeknek csak  17%-a nyújt megfelelő védelmet károkozás nélkül!

Hát így lettem én naptejellenes napimádó…, akármit nem szeretek magamra kenni. Így vagyok a “ki -tudja-mi-van-benne” tartalmú  szúnyog- és kullancsriasztó spray-kel …, na és egyébként az arckrémekkel és testápolókkal is…

Te is naptejellenes napimádó avagy  inkább naptejkenegető napkerülő vagy? Esetleg”középen” van a Te igazságod? A döntés hatalma a Tiéd. A Te életed, a Te felelősséged… Mivel pro és kontra is tudunk érveket találni, legyen szó akármiről, vezéreljen a napozás ügyében is a belső iránytűd…

Hozzászólások