Ki az, akinek nem volt része még az alábbi érzések egyikében sem? Megbocsátásra való képtelenség, frusztráció, harag, düh, gyűlölet; a cserbenhagyás/elárultság fájdalma; aggódás, szorongás, félelem, a kudarctól/bírálattól/visszautasítástól való rettegés; féltékenység, irigység; kisebbrendűségi érzés, önbizalomhiány; szomorúság, magány, kirekesztettség érzése, elhagyatottság, a veszteség/gyász fájdalma…
Ha nem tudsz jelen lenni az érzéseid számára és elfogadni azokat, ha nem tudod átengedni őket a testeden, ezek az érzelmi „ügyek” a sejtjeidben tárolódhatnak és testi tünetek, betegségek formájában jelentkezhetnek…
A megbocsátásra való képtelenségnek hagyománya van… Az ószövetségi törvények egyike a bosszú törvénye volt, mely lényegében ezt mondta ki: „Ha bántasz engem, visszabántalak, sőt még nagyobb fájdalmat okozok, mint amit te okoztál nekem!” Mózes idejében a bosszút a „szemet szemért, fogat fogért” –elv váltotta fel: „csak” annyit árthatsz az ellenségednek, amennyit ő ártott neked. A vendetta nemcsak a zsidóknál, de az araboknál is szokásos volt; és persze Korzikában, Dél-Amerikában, Afrikában, Ázsiában sok-sok nép körében… Aztán jött Jézus a szeretet törvényével: „Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást!” Azaz nem kell elégtételt venned, dönthetsz úgy, hogy megbocsátasz… Neked hogy megy a megbocsátás? Tudsz meg tudsz bocsátani magadnak és másoknak?
Ha érdekel ez a téma, ajánlom figyelmedbe: GYÓGYÍTÓ KAPCSOLAT ÖNMAGADDAL
