Nem megy a hasam…, pedig állítólag illene…
Nem vagyok túl óvatos…., pedig állítólag az is illendő lenne…
A közhiedelem szerint már át kellett volna esnem egy több napos hasmenésen, ahogy illik minden európainak Indonéziában… Nincs semmi bajom, pedig már harmadik hete vagyok itt.
Megfogok/megsimogatok/megérintek mindent, amit lehet… Majmot, elefántot, tigrist, kígyót, iguánát, papagájt, baglyot, teknőst, még egy kis krokodilt is… és nem mindig tudok utánuk rögtön kezet mosni…
Megkóstolok mindent, ami helyi jellegzetesség… Eszem a helyi kifőzdében, a warungban… Eszem a helyi piacról, a koszos kezű árus által nyújtott mosatlan gyümölcsből…
Olyan különleges gyümölcsök vannak itt, hogy nem lehet holmi higiéniára hivatkozva nemet mondani… Az avokado, kókusz, dinnye, ananász mellett van itt olyan, hogy rambutan, mango, mangisz (mangosteen), dragoon fruit, durian, pamelot, maraguja… A papaya lett a kedvencem… Mivel az étkezési bűnök helyrehozója, hoztam magammal tablettában is a biztonság kedvéért…
Ha érdekes lehet számodra az „ökopatikám”, mely a légúti megbetegedésektől, hasmenéstől, fertőzésektől Magyarországon és külföldön is megvéd, melynek készítményeit rendszeresen rendszertelenül szedem már 15 éve: írj vagy hívj!
